Az első kültéri gyakorlati nap kis csalódást okozott, mert még mindig nem fotóztunk, csak ismerkedtünk a fényképezőgéppel, a beállításaival és néhány objektívet is kézbe vehettünk a hidegben.
A szombati nap délelőttjén ugyan sütött a nap, de szeptember végéhez képest kissé hűvös idő volt, úgy látszik, nem öltöztünk fel eléggé. A Halászbástya mellett dideregve hallgattuk az oktatót, aki kiscsoportos foglalkozás előnyeit kihasználva egyesével segített mindenkinek beállítani a saját fényképezőgépén a megfelelő értékeket. Megfigyeltük, milyen egy alulexponált és egy túlexponált kép hisztogramja és megtanultuk utóbbi alapján kézzel korrigálni a gép beállításait, miközben vigyorgó japán turisták grasszáltak előttünk.
Halászbástya
Csoportcsere következett, az előző bejegyzésben már említett fiatal lány mutatott be néhány objektívet, azok felhasználási lehetőségeit és árait is megosztotta velünk. Az objektíveket kézbe is fogtuk, illetve bele is nézhettünk, hogy milyen képet mutatnak. Legjobban a halszemoptika tetszett, szívesen kipróbáltam volna a saját gépemen, de sajnos Canon márkájú volt, amely nem kompatibilis a Nikon vázammal. Mint ahogy a többi bemutatott optika sem. Ekkor - nem először - kezdtem azon gondolkozni, jól döntöttem-e a márkaválasztásnál.
Kézbe vettünk még egy profi messzelátót is, amelyet felhasználtunk az épp ott fotózkodó esküvői pár kukkolására és a Hilton épületének repedéseinek vizsgálatára is. Hiszen, mint megtudtuk, a profi fotósok elengedhetetlen kelléke a távcső, amellyel fotózás előtt megfigyelhető a tárgy környezete, így elkerülhető, hogy egy kicsorduló kuka vagy egy sarokban megbújó pókháló elrontsa a képünket.
