Oregon órák és időjárás-állomások változatos kivitelben
Ariete háztartási kisgépek onlineáruházunk kínálatában
Kicsi az iPhone belső tárhelye? Itt a megoldás!
Kézzelfogható közelség - Canon EF-M 55-200mm f/4.5-6.3 IS STM
Brother - 3 év regisztráción alapuló garancia
Nyomtass A/3-ast - mert számít a méret!
Nemzetközi fotópályázatot indít a Syngenta
Trendi Muse rádiók minden korosztálynak
Kiemelt híreink
Kicsi az iPhone belső tárhelye? Itt a me...
2016. március 11. 15:27, péntek - hama.blog.hu

Az addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér mondást azok biztosan nem szeretik, akik iPhone-t vagy iPadot használnak; ezeknek a készülékeknek a belső memóriáját ugyanis nem lehet memóriakártyával bővíteni. Szerencsére azért van gyors megoldás arra az esetre, ha fogyóban a szabad kapacitás!

 

Alapfogalmak a digitális fotózás tükrében II.

2006. február 15. 09:00, szerda - Orosz Miklós
Fotózásról A-Z-ig » Alapfogalmak Betűméret csökkentése Betűméret növelése Cikk nyomtatása Cikk küldése e-mailben Előző cikk Következő cikk

Az előző cikkhez hasonlóan ismét bemutatunk néhány fontos tudnivalót a készülékek beállításairól, és magáról a fotózásról.

Mélységélesség (Depth Of Field, DOF)

Egyszerűen fogalmazva az a jelenség, amely által az élesre állított téma/tárgy előtt és mögött lévő dolgok életlenek, összemosódnak. Több paraméter határozza meg a mélységélesség nagyságát. Egyrészt a rekeszállás, amivel fordítottan arányos (tág rekesz, kis mélységélesség), másrészt az érzékelő-felület mérete (szintén fordított arányosság, nagyobb érzékelő, kisebb mélységélesség), az objektív aktuális fókusztávolsága (egyenes arányosság áll fenn), illetve a tárgytávolság (szintén egyenes arányosság, közeli tárgyra fókuszálva a háttér majdnem mindig kiesik az élességi tartományból). Speciális objektívekkel szélsőséges mértékig növelhetjük vagy csökkenthetjük, erről a későbbiekben részletesen fogunk írni.

A mélységélesség olyan eleme a fotónak, ami talán a legszembetűnőbb, és leginkább meghatározza a kép jellegét. Segítségével kiemelhetünk valamit a háttérből, a tömegből, vagy épp kiegyenlíthetjük a tőlünk különböző távolságra lévő tárgyak hangsúlyát. Ugyanaz a "fotó" két jócskán eltérő rekeszállással fotózva két teljesen különböző hatású képet szül, hiszen ezzel irányíthatjuk a néző tekintetét (a szem az éles, világos részeket pásztázza végig először, ezért ha a háttérben nincs éles részlet, a figyelem 100%-át a modellre terelhetjük). Portréknál általában a nagyon kis mélységélesség hatásos. Elég, ha csak a modell szeme éles, és a háttér teljesen életlen (ezért portrékhoz a nagy gyújtótávolságú, nagy fényerejű objektívek ideálisak).

Makrózásnál - a kis tárgytávolság miatt - alapvetően nagyon kicsi a mélységélesség, ilyenkor például nem árt, ha jócskán le tudjuk szűkíteni a blendét, ezzel megnyújtva az élességi tartományt (ehhez állványra és erős külső fényforrásra lehet szükség). Jellemzően a fókuszponttól ugyanolyan távolságra lévő tárgyak élessége valamivel nagyobb a fényképezőgép és a tárgy között, mint a tárgy mögött.

 

Mélységélesség

A mélységélesség hatása jól érzékelhető különböző rekeszállásoknál

 

Mélységélesség

Az aránylag kis mélységélességnek köszönhetően az előtérben lévő vasrács teljesen "láthatatlanná" vált

 

A mélységélességgel játszva gyakran érdemes körüljárni egy témát, így biztosan megtaláljuk a megfelelő beállítást. Létezik egy fotóművészeti stílus (out-of-focus), melynek lényege a teljes téma életlenné tétele, ezáltal lágy, megnyugtató fotókat létrehozva. Minimalista, modern irányzat, de kétségtelenül hatásos megfelelő környezetben. Ezzel teljesen ellentétes az a megoldás, amikor a fotón minden éles, ilyenkor a néző információ-túladagolásban részesül - feltéve, hogy egy eleve zsúfolt témáról van szó, pl. városi utcakép vagy színes élőlényektől hemzsegő vízalatti fotó. Úgymond trükközni is lehet a kis mélységélességgel, pl. állatkertben gyakran előfordul, hogy kerítés, (vékonyabb) rács vagy drótháló van köztünk és a téma között. Ilyenkor menjünk minél közelebb a rácshoz, fotózzunk tág rekesszel, és ha a téma elég távol van, már el is tüntettük a drótot, vasrudakat a képről.

Fehéregyensúly

Az emberi agy, amennyiben tisztában van egy adott tárgy színével, szélsőséges fényviszonyok között is megfelelő színűnek érzékeli azt. Példa: ha a szobában egy erősen sárgás fényű lámpa világít, a kezünkben lévő papírlapot akkor is fehérnek fogjuk érzékelni - pedig valójában sárgának látjuk, mint minden mást is. Ez azért van, mert az agyunk beazonosítja a tárgyakat, és úgymond korrigálja a színskálát érzékeléskor. Erre viszont a fényképezőgép alapvetően nem képes, csak rögzíti, amit "lát". Így a sárga fénnyel világított szobában fotózva minden sárga, sárgás lesz (és mivel fotót nézünk, ezt már az agyunk sem korrigálja).

Ennek kiküszöbölésére szolgál a fehéregyensúly (White Balance, WB) beállítás. A ma forgalomban lévő digitális gépeken legalább 5-6 gyári beállítás található, az automata mellett többnyire "napfény, árnyék, neon, sárga izzó, felhős". Ezek annyit módosítanak a képen, hogy valamennyire eltolják a rögzített színeket egy kék-sárga skálán. Délutánonként, naplemente előtt a napfény színe erősen megsárgul, majd bevörösödik, így ennek ellensúlyozására a sárga mennyiségét csökkenteni, a kék mennyiségét növelni kell a képen. Fordított eset a felhős környezet, ahol többnyire bekékül a táj, így némi sárgára van szükség a színhelyes fotóhoz.

 

Fahéregyensúly

Felül felhős, alul árnyékos fehéregyensúly-beállítás ugyanarról a témáról, ugyanabban az időben

 

Ha az automata és gyárilag programozott beállítások nem birkóznak meg a feladattal, többnyire rendelkezésünkre áll egy felhasználói beállítás. Ez úgy működik, hogy az adott fényviszonyok között mutatunk a gépnek egy fehér felületet (kompakt gépeknél általában elég rámutatni, digitális tükörreflexes gépeknél csinálnunk kell egy fotót, közepén a fehér felülettel), és a gép a felület fehértől való aktuális eltérését kirtékelve, megfelelő irányba és mértékben eltolja a színskálát, ezzel korrigálva a szokatlan fényviszonyok okozta színeket. Ezzel persze kreatív emberek érdekes hatásokat érhetnek el, hiszen fehér helyett mondjuk lilát mutatva a gépnek, a kész fotó színeit teljesen eltorzíthatjuk.

Fényérték (Fé)

A kép megvilágítottságát jelző szám. Az aktuális érték az expozíció két paraméterétől, a zársebességtől és a blendétől függ. A záridő felezésével -1 Fé lépést tehetünk, kétszerezésével +1 Fé (2 Fé-hez negyedelni vagy négyszerezni kell, és így tovább). Értelemszerűen negatív irányba sötétebb képet kapunk, pozitív irányba haladva világosabbat. A blendeértékek között lépkedve teljes Fé értékeket léphetünk. Ebből adódik, hogy egy blendét tágítva ugyanolyan expozícióhoz a záridőt feleznünk kell, és fordítva (értsd: f/5,6 1/1000 mp és f/4 1/2000 mp ugyanolyan megvilágítottságot eredményez, csak a mélységélesség lesz kisebb).

 

Fényérték

-1 Fé, helyes expozíció és +1 Fé

 

Van még egy paraméter, amelyik beleszól az eredménybe, ez a fényérzékenység. A záridővel fordított arányosságban áll az expozíció szempontjából, vagyis kétszer akkora ISO-értékhez fele akkora záridő tartozik (feltéve, hogy ugyanolyan megvilágítottság elérése a cél).

Kapcsolódó cikkek:

FOTÓMAGAZIN | FOTÓKÖNYV | FOTÓKIDOLGOZÁS | FOTÓÁRUHÁZ
FotoMarket | Regisztráció | Információ | Hírlevél | Ügyfélszolgálat | Impresszum
Levél szerkesztőségünknek

© FotoMarket - 2001-2009  Minden jog fenntartva!

Még több akciós termék »

 

Fuji Instax Mini9 smokey white instant kamera 22 850 Ft Fuji Instax Mini9 smokey white instant kamera
Fuji Instax Mini9 lime zöld instant kamera 22 850 Ft Fuji Instax Mini9 lime zöld instant kamera
Fuji Instax Mini9 ice blue instant kamera 22 850 Ft Fuji Instax Mini9 ice blue instant kamera
Fuji Instax Mini9 cobalt kék instant kamera 22 850 Ft Fuji Instax Mini9 cobalt kék instant kamera
Silicon Power Compact Flash 32GB 400x memóriakártya 18 990 Ft Silicon Power Compact Flash 32GB 400x memóriakártya
Még több újdonság »

Designed and hosted by InternetMarket

Valid HTML 4.01 RSS 2.0
Valid CSS 2 iGoogle