A képnézegető programok erdejéből a RAW fájlok gyors kezelésével tűnik ki a Breeze Systems szoftvere. Természetesen sok más hasonló termék megtalálható a piacon, de ez a méltán népszerű alkalmazás mégis előkelő helyet foglal el a mezőnyben specializált képességeinek köszönhetően. Kezdetekben kifejezetten a Canon RAW fájljainak kezelésére volt kihegyezve a szoftver, azonban a jelentkező igényekre reagálva rövidesen a legnagyobb gyártók nyers formátumai is bekerültek a repertoárba.

Gyakorta merül fel, hogy egy képnézegető program képes legyen a csatlakoztatott digitális fényképezőgépekről közvetlenül letölteni az elkészített fotókat, videókat. Nos, a BreezeBrowser erre nem alkalmas, viszont ugyanezen fejlesztő csapat egy erre a célra készített kiegészítő programjának telepítésével (Downloader Pro) a probléma orvosolható, és a BreezeBrowser File menüjében meg is jelenik egy újabb pont, ami erre a műveletre lehetőséget teremt, igaz a külön telepített program bevonásával. Hiányosság ez, vagy sem? Akinek szüksége van rá, és a BreezeBrowsert preferálja, bizonyosan szívesen venné, ha nem kellene külön megvásárolni. Aki viszont más úton, például kártyaolvasó segítségével oldja meg a képek számítógépre töltését olcsóbban jut hozzá a böngésző programhoz, mivel az nem tartalmazza a számára amúgy is felesleges képességeket.

Telepítés és az első találkozás

A BreezeBrowser telepítése során minden gördülékenyen megy, a szokásos képernyők és kérdések jönnek szembe sorban, amin 6 x NEXT, majd FINISH kombinációval gyorsan túl is lehet lendülni. A program, ha bejelöltük, a telepítés végeztével azonnal elindul, és egyből figyelmeztet először és utoljára, hogy eléggé el nem ítélhető módon regisztrálatlanul csak 12 képet hajlandó megjeleníteni könyvtáranként. Ez hatásos eszköze annak, hogy igen rövid kipróbálás után döntsön az ember a megvásárlásról, vagy éppen a program törlésről.

Telepítés végeztével azonnal el is indul a BreezeBrowser, ha szeretnénk

Az indulás után megjelenő ablak és a kezelőfelület biztosan nem fogja felzaklatni különösebben az egyre csillogóbb programokhoz szokott felhasználót, hacsak nem a design puritánsága miatt történne mindez. Az egész felület elrendezése nem konfigurálható szabadon, viszont három előre definiált nézet közül így is lehet választani:

Thumbnail view (bélyegkép nézet)
Baloldalon a mappalista, fent a menüsor, alatta a legfontosabb kezelőszervek ikonjai, majd a jobboldali területet a mappalistában kijelölt könyvtárak tartalma tölti meg. Ha több képet érintő fájlműveleteket szeretnénk elvégezni, ez a nézet alkalmasabb a leginkább rá.
 

Az első indítás után ez a kezelőfelület fogad bennünket – a bélyegképes nézet

Film strip view (filmszalag nézet)
Ha ez a nézet aktív, az aktuális mappában lévő fotók bélyegképeit, az éppen kiválasztott képet és ennek EXIF adatait, vagy a könyvtárlistát mutatja egyszerre. Ez utóbbira a View (nézet) menü Show Folders (mutasd a mappákat) pontjával lehet átváltani.

Az adott mappa elemei is megjelennek a kiválasztott kép (bekapcsolt fókuszpont megjelenítéssel) nagyított változata mellett

Main view (fő nézet)
Ebben a nézetben láthatóak a kiválasztott képfájlon kívül az ehhez tartozó legfontosabb EXIF adatok, a hisztogram, illetve a képhez fűzött feljegyzések. A jobb felső sarokban látható gombokkal az éppen megtekintett képpel egy könyvtárban lévők között lehet lépdelni előre és vissza (Previous, Next), átválthatunk bélyegképes nézetbe, valamint ha RAW fájlról van szó választható a Convert (konvertálás) gomb is, amivel feldolgozhatjuk, és új képformátumba menthetjük az egyelőre még nyers adatfájlunkat. Ugyanitt látható két nagyobbacska piktogrammal ellátott gomb is, amelyekkel egy mozdulattal elforgatható jobbra vagy balra 90 fokkal a fénykép.

Egy képről ebben a nézetben lehet megtudni azonnal a legtöbbet

A Tagged (megjelölés) felirat melletti négyzetbe pipát téve megjelölhetjük a képet, aminek értelme - nem éppen kézenfekvő módon - az, hogy csoportosításokat hozhassunk létre. Mégpedig úgy, hogy a File menü Save tags (megjelölések mentése) pontjával egyszerűen, fájlba mentjük a választásainkat.

A jobb érthetőség kedvéért vegyünk egy példát: pipával jelölöm az adott könyvtárban azokat a képeket, melyeken az autóm látható. Elmentem a fent említett módon a megjelölést az autom.tag fájlba, majd később, amikor el akarom adni a kocsit, ahelyett, hogy újra átválogatnám a képeket, egyszerűen visszatöltöm a File menü Load Tags (megjelölés betöltése) pontjával az autom.tag fájlt, aminek eredményeképpen a kis kék pipák visszakerülnek az autós képek sarkába. Ha pedig ezen túl vagyok, az Edit (szerkesztés) menü Select Tagged pontjával kiválasztom a jelölt képeket, amiket ezek után már egyszerre tudok nyomtatni egy hirdetéshez illusztrációként. Az ilyen .tag fájlok és tartalmuk a File menü Merge Tags (megjelölések egyesítése) pontjával összeolvaszthatóak, egyesíthetőek. Kicsit macerás megvalósítása ez a kategorizálásnak, de mindesetre egy későbbi csoportos szerkesztési, konvertálási folyamathoz mindenképpen jól használható.